A következő címkéjű bejegyzések mutatása: sZAKALL jUDIT. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: sZAKALL jUDIT. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. július 21., csütörtök

Néznivalók esős időre

A hétvégén kezdődik a Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Fesztivál Debrecenben. Ennek okán jutott eszembe újra ezt az oldal, amit régebben esős időre ajánlottam de bármilyen indokkal jó ajánlat. A gyermekszínjátszás legendáit mutatom be.
Az MTVA engedélyével
Itt van mindjárt az
Ez már nemcsak játék
-
hát ez tényleg megelőzte a korát -
egy kamaszmusical 1982 -ből
SZAKALL JUDIT rendezésében
ez a sláger - Znamenák István előadásában -

s a mikor Tóth Péter tanácsot kér a szakembertől mit kellene csinálni a csajokkal...

itt az egész. Egy óra, de megéri
 

Egy kis gondolkodtató, komoly előadás
ajánlom az
Aki bújt, aki nem
c.
1980 -ban készült GABNAI KATALIN rendezésében
ez a vége:
video
 ebből látod, hogy meg akarod e nézni.
Akard, mert érdemes

itt az egész

És a szakmának csemege, hogy lehet egy átlagos hajdúhadházi osztály gyerekeivel ütőképes színjátékot alkotni  
VÁRHIDI ATTILA rendezésében

Toldi 1979

Még valami, nem gyerekszínjátszás, egy film 1994 - ből, TÜKRÖM, TÜKRÖM. A Kölyökidő nyári filmjeiből. Egy tiniszépségversenyről szól. Akárki akármit mond, semmi nem változott. Sőt. Gyerektehetségkutatók sora. Szerencsére még azért gyermekszínhátszó fesztiválra is futja.
 megtekinthető a nava.hu oldalon
http://nava.hu/id/2287352/

A cikk eredetileg 2011 -ben készült
néhány kiegészítés - utalás a Weöres Sándor fesztiválra, 2016 június 1.-én született.

2011. május 18., szerda

és szerinted?

... és milyen volt? hát olvastad az összefoglalókat. -  igen, de szerinted... 
hát jó, elmondom, mert a Gyermekszínházi Portálon kommentáltam, közvetítettem a 6. Gyerekszínházi Szemle vitáit, előadásait, a kíváló koponyák / Ascher Tamás, Fodor Tamás, Pályi János/ elemzéseit. DE nem mondtam el, nekem mi tetszett, mi nem tetszett, hiszen a portálnak nem az a dolga, hogy a szerkesztő véleményét közvetítse.
Menjünk időrendben
1. nap
Nagyon tetszett a Kenyérből kelt mese. A Ciróka Bábszínház előadása. Nem akar sokat, pasztell, de tele van olyan izgalmas megoldásokkal, amikre érdemes odafigyelni
Fülöp József könnyed játéka, ahogy mindent fontoskodás nélkül csinál. Amikor "óvónénik" játszanak és vicceskednek – volt erre is példa – az inkább kínos és mindenképpen hatástalan, Ha ez a férfi bohóckodik a kezével, akkor azon kacagnak a gyerekek. Amikor kibont egy kancsót és abból királyfi lesz, akkor ez csoda, de hétköznapi csoda szinte, mégis hatásos. Már több évtizede állandó téma, hogy a gyerekek úgy nőnek fel, hogy szinte nem látnak férfit maguk körül, óvónéni, tanitónéni, anyuka - apuka dolgozik, sosincs otthon - igaz, ma már a tévében egyre több férfi példát látnak, erőszakos, sokszor brutális figurákat ... nem könnyű eligazodni. Fel kéne mérni igaziból, milyenek is a gyerekek. Az biztos, hogy nem véletlen, hogy  sikeresek a fiatal férfi bábosok - Szabó Balázs, Futó Ákos, Hajdu Péter, Bercsényi Péter.
- elkalandoztam -
FEKETE DÓRA  bábjait, átváltozó figuráit, azok szellemességét meg kell dicsérni,ki kell emelni.
Fekete Dóra bábjai
Ahogy elismerés illeti Kormos Z. Zsoltot a hangszereknél – az élő zene, a jókor jól alkalmazott effektek, a dramaturgiailag kiemelt szerepű zene sokat emel az előadás értékén.
Kormos Z.Zsolt

Dicsértem már Fülöp József játékát, nem szabad elfelejtkezni Apró Ernőről aki jelen van, tökéletes untermann, szitál, dagaszt, süt, morog, hagyja csillogni a partnert, de nélküle nem csilloghatna.
Tudom sokan haragudtak, hogy nem az Okker és Tűrkiz, Bartal Kiss Rita és Horváth Mari szépséges munkája – nagy díszlet, nem lehetett volna ideális körülményeket teremteni a Marczibányin -, vagy a Gabi és a repülő nagypapa Kuthy Ági rendezésében – határidő után volt a bemutató  /vitatható pár nap/  - került a versenybe. De legyen nagyon büszke a Ciróka Bábszínház, hogy három ilyen darab is szerepel a műsorában. A másik kettő is befért volna, és díjakra is  számíthattak volna ezen a fesztiválon. Igaz a kenyérből kelt mese nem kapott díjat, de hagyományőrző, értékes és még szórakoztat is! Kell ennél több? vagy kell? reméljük az előbb említett két előadás majd bekerül a Biennáléra, vagy a bábszínházak fesztiváljára, van hol megmérettetni.
A Mocsármesét sokat dicsérték, sokan el voltak ragadtatva… Az Apró Színház és Tarján Veronika lelkesedése,elhivatottsága nekem is nagyon tetszik, és örülök, hogy ilyenek. Minden előadásukból süt az erő, az akarás, az energia és ez nagyon jó.
Csak maga az előadás tűnik mégis kimódoltnak, erőltetettnek, túlmozgásosnak, zavarosnak. Mindenféle kultúrák keverednek, a trendeket követve ősi, keleti, ősmagyar.
A táncok, kiabálások szinte elfedik a történetet. de, ha meg nem lennének, nem is lenne történet.
Tarján Veronika
De azt gondolom még két év és kialakul a saját formanyelvük és megszületik az az előadás amivel mindenki lelkesedését kivívják, kívánom nekik, hogy szülessen meg ez a pillanat.
2. nap
A második nap sikernap volt, az előadások díjakat kaptak,, sőt az egyik fődíjas is a keddiek közül került ki,és mindhárom remek
A Kicsi Nyuszi Hopp Hopp  nagyon mai, nagyon szórakoztató, nagyon tragikus, remek két színész, jó rendezés,..
RÉTI ADRIENN ÉS CSÉMY BALÁZS
Ez csak főiskolai helyzetgyakorlatok sorozata - mondta - talán lekicsinylően egy kolléga az előadás után - de amit ő hibának látott az az erénye ennek az előadásnak, ahogy Pelsőczy Réka rendező nyilatkozataiból tudjuk a darabot a két színész forszírozta és gyakorlatilag valóban az ő impróikból jött létre.
Ezt a műfajt Magyarországon régebben gyakorolják, mint gondolnánk.Sokszor a felfedezés örömével nyilatkoznak alkotók, hogy ők! most aztán! a legújabb külföldi eredmények után!, .. de ne feledjük el, hogy  1980 – ban mutatta be GABNAI KATI, az AKI BÚJT, AKI NEM c. előadást, ami reveláció volt, gyerek improvizációkból állt össze, 12-13 éves kamaszok játszották el a lakótelepi gyerekek egyre sivárabb életét. Amiről akkor csak suttogni volt szokás. Rendkívüli hitelesség jellemezte. 


Múlt idézés: 1979 -ben mutatta be VÁRHIDI ATTILA, aki akkor Hajduhadházon volt magyar tanár, a TOLDI c. játékát egy országos gyerekszínjátszó fesztiválon. Hajduhadházi srácok rohangáltak vívtak, éltek a színpadon, miközben Arany János sorait mondták .. libabőrös volt! 25 percben a Toldi! 1979 -ben! Barátaim. Az volt az élmény, és ne gondoljátok, hogy kiválogatott gyerekek voltak, NEM, a 3. vagy 4. osztály, úgy ahogy van!
1982- ben mutatták be SZAKALL JUDIT  EZ MÁR NEMCSAK JÁTÉK c. már zenés darabját, szintén a csoport tagjainak improvizációiból épült, fergeteges humorral és Znamenák Istvánnal a főszerepben.
Hogy mért állt meg ez a folyamat? Hát akarta valaki látni, milyenek a fiatalok? valójában?
MA már a kicsinyuszi lepusztult, 300 szót használó, szétázott agyú nemzedékét tévé műsorokban nézzük és nevetjük, pedig kétségbeesni kellene láttukon...
MÁSODIK RÉSZ
https://takacsvera.blogspot.hu/2011/05/es-szerinted-2-resz.html