A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Bálint Ágnes. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Bálint Ágnes. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. május 12., péntek

tanulság

Szellő Rózsa 2010. A Bálint Ágnes Emlékházban tett
látogatásunkon
 Meghalt Szellő Rózsa, nagyon fiatal volt és nagyon sajnálom, megdöbbentett a halál híre. Éppen egy vecsési gyerekosztályos találkozót szerveztünk, Pintér Alinka hívta telefonon, hogy jöjjön el, de már nem élt. Fájdalmas. 74 éves volt.

2017. január 6., péntek

2016

évösszefoglaló
JANUÁR
Nehéz hónap volt. Igaz a siófoki temetkezési vállalkozásra nem lehet panaszom, gyorsan, empátiával, ugyanakkor profin intéztek mindent.
Nem tartottunk temetést, mert...
„…Nem e sötétszín köntös, jó anyám,
Sem a szokott gyászöltözet, sem az
Erőltetett mell zúgó sóhaja,
Nem a szemekben duzzadó patak,
A csüggedő tartásu arc, meg a
Bú többi módja, színe és alakja
Jelölhet engem voltaképp: ezek,
Valóban, látszanak, mert játszhatók;…” ( Shakespeare- Arany János)


FEBRUÁR
Volt egy kis nosztalgikus élmény. Tabra hívtak a hagyományőrzők, a könyvtár vezetőjének ötlete volt. Persze volt Kaszás Mari és Szilágyi Éva, akit legalább 50 éve nem láttam, de ezek a gyerekkori barátságok olyanok, hogy megmaradnak, meghúzódnak valahol a lelked bugyrában… szóval jó volt, mindenféléről fecsegtünk, hoztak, vittek, kényeztettek. A lányok süteményeket sütöttek nekem…
Közben már a debreceni szemináriumra készültem, a hónap végén beindultunk.

MÁRCIUS
Debrecen, egyetem,  szemináriumi csoport remek, csupa lány, de csillogók. Úgy érzem, kölcsönösen hasznosak vagyunk egymásnak. Azzal kezdtem még 2012 –ben, - mikor ez nagyon is a helyén volt -, hogy ha kamerát látunk, ne iruljunk, piruljunk, hanem bátran nézzünk bele és mondjuk el, amit fontosnak tartunk. S mit látok ebben az évben? Vihogó, szégyenkező lányok helyett bátran a kamerába vigyorgó nyílt tekintetek. A világ utolért. Változtatnom kellett. A bevezetés ugrott. Sajnos a jegyzetet, amire tavaly még annyira büszke voltam, csendben és kedvesen visszadobták, nem elég tudományos. Igaz. Azért ismeretterjesztésre jó lehetne.
Megint voltam Békéscsabán a bábos drámaíró versenyen, ahova, mert szeretnek, hát meghívtak. Mindig nagyon feltöltődős hét ez. Készítettem beszámolókat és összefoglalót és néhány miniportrét, amiket nagyon fontosnak tartok. A színház egy egy művésze mutatkozik be 5-6 percben. 

ÁPRILIS
Ebben a hónapban sikerült 70 évesnek lenni. A kölyökidősök sem felejtették el.
Salgótarjánban a Lévai Sándor kiállítást. Megnyitottuk. Shah Gabi rendezte nagyon szép tőle és a várostól.
A debreceni szemináriumra meghívtam Bécsi Imrét a lyukkamerás mániájával, és nagy sikert arattam vele.
Igazán régifajta örömet okozott, hogy Sárik  Péter és Szabó Balázs közösen írtak egy dalt és nagyon jó dal lett. Azért régimódi öröm, mert igazi szerkesztő - dramaturgi büszkeség, amikor összehoz valakiket az ember és abból akár már nélküle is, de születik valami, ami jó. Aztán már senki nem tudja, hogy én hoztam össze őket, talán már maguk sem emlékeznek, de én most itt megírtam és néhányan mégis tudni fogják.
MÁJUS

2016. június 18., szombat

Magyar Örökség Díjban részesült: Bálint Ágnes mesevilága

 2016. június 18.-án zajlott az oklevelek ünnepélyes átadása a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében.
http://www.magyarorokseg.hu/aktualitasok#junius

A Magyarországért Alapítvány kurátorai úgy határoztak,
jeles bizottságot kérnek fel arra a célra, hogy együtt munkálkodva
a „Magyar Szellem Láthatatlan Múzeumát” létrehozzák.
A Magyar Örökség és Európa Egyesület által ezen szándék szellemében
megerősített bizottság 2016. június 18-án a Magyar Tudományos Akadémia
Dísztermében kinyilvánítja, hogy az arra méltó 

BÁLINT ÁGNES MESEVILÁGA MAGYAR ÖRÖKSÉG,
amiről ezen oklevél bizonyságot tesz. Bálint Ágnes nevét az Aranykönyv őrzi.



A díjat átvette: Dr. Sárváryné Németh Ágnes és Dr. Németh Anna, Bálint Ágnes lányai
Átadó: Dr. Takács József
 
 Bálint Ágnes méltatására engem kértek fel

2012. december 28., péntek

Az én 2012. évem, röviden.

JANUÁR
Tervek, remények, biztatás. Bálint Ágnes: Az elvarázsolt egérkisasszony c. meséjéből írt forgatókönyvemet a Kecskemétfilm szárnya alá vette és beadta.
Az MTVA gyerekcsatorna, ahol tanácsadó vagyok, hétköznap 1 óra élő + 3 óra konzerv, hétvégén 4 óra élő műsort tervez. Hurrá!
Görög Athéna
Ráadásul Márta feléleszti a Cimborát, kormányzati támogatással, újravágott retro adásokat szeretne,  megkér, hogy egy Kölyökidős adás is legyen benne, a nyári táborok anyagából. Micsoda évkezdet!

2011. április 6., szerda

A magyar televíziós bábjátszás történetének pillanatai

FEJEZETEK A MAGYAR TELEVÍZIÓ GYEREKMŰSORAINAK TÖRTÉNETÉBŐL
A magyar televíziós bábjátszás története
A Magyar Televízió történetének korai időszakának egyik slágerműfaja volt a bábjáték. A bábszínházból importált műfajt sikerült sajátos televíziós megoldásokkal egyedivé tenni. Idézzük fel a legjelentősebb sikereit, azokat a tendenciákat, eredményeket, amik az elmúlt évtizedeket jellemezték.
A hatvanas évek a lelkes, nagy sikerek időszaka, a hetvenes évek a profi kiemelkedő alkotásoké, a nyolcvanas évekre az amatőr bábjátszás szervezése és bemutatása a jellemző, s sajnos a kilencvenes évek a lassú elhalás időszakát hozták.
Mazsola és barátai a hatvanas években
Mazsola és barátai a hatvanas évekből
A magyar televízió megalakulásától kezdve nagy teret szentelt a bábjátékok közvetítésének és készítésének. Amikor az un. gyerekszerkesztőség megalakult, olyan művészek kerültek oda, akiknek közük volt a bábozáshoz, nem csak szerették, hanem értették is ezt a műfajt, elsősorban Kende Márta rendező, és Bálint Ágnes, aki kiváló íróként éppen a bábműfajban tudta legjobban kifejezni önmagát. A magyar bábművészet legjobb tervezői dolgoztak velük, nemcsak a televíziós Lévai Sándor, hanem Koós Iván, vagy Bródy Vera /akik az akkoriban világhírűvé vált Állami Bábszínház vezető művészei voltak/ A magyar gyerekirodalom legjobbjai írtak bábjátékokat a televízió számára.
A hatvanas években az jellemezte a televíziós bábjátszást, hogy felnőttnek és gyereknek egyaránt élményt nyújtó, a közbeszéd témájává váló sorozatok jelentek meg a képernyőn.
Bálint Ágnes Cicamicával és Böbe babával a hatvanas években
Bálint Ágnes Cicamicával és Böbe babával


A Futrinka utca, így visszanézve, és a mai műfaji kategóriákat használva szappanopera szerepet töltött be. A Futrinka utca lakóinak történetét izgalommal várták a nézők, Cicamica és Böbe baba élete beszédtéma volt, vitákat gerjesztett. Böbe baba nyafka hanghordozását a hivatalos kritika, a pedagógus társadalom dühösen támadta, de az tény, hogy egy ország kamaszsága beszélt Böbe babául – nézettségi indexek híján, a komoly siker jelzésének tekinthető. Meg is ijedt mindenki ettől a sikertől és szegény Böbén verték el a port, kiiratták őt a sorozatból.
Pedig a „baj” nem Böbével volt, hanem azzal, hogy ezek a történetek, a gyerekszerkesztőség és a vecsési faluszél hétköznapi életéből, figuráiból, napi konfliktusaiból íródtak, természetesen remek humorral és Bálint Ágira jellemző könnyedséggel, ezért voltak sikeresek, és ezért igazából nem is újrajátszhatók. A hetvenes években újraforgatott színes, szép új Futrinka utca bár míves alkotás, nem mérhető az eredeti fésületlen "teleregény" sikerével.
.A hetvenes évek. A műfaj csúcsra tör.
Már a kezdeti időszakban kialakult egy olyan feldolgozási, adaptációs mód, ami önálló műfajjá emelte a bábjátékot a televízióban. Ezt elsősorban Kende Márta szárnya alól kinőve, Szabó Attila tökéletesítette – aki a bábot az élő film eszközeivel dolgozta fel. A kamera mozgatás, a snittelési technika, a világítás igényessége, megegyezett egy élő szereplős film kívánalmaival. Bátorság volt 'nagy' közelikkel operálni egy rongydarab fényképezésekor. De mivel mi tudjuk, hogy a báb nem rongydarab, az eredmények igazolták a bátrakat. Mindezt egy körbejárható paravánrendszer egészítette ki, így a tévés bábjátékok már nem lefényképezett színházként kerültek szalagra.
Werk fotó a Süsü, a sárkány felvétele közben

Felsorolhatatlanul sok mű jellemzi ezt a szép időszakot, a Békés József vezette dramaturgia irányításával a bábszínház vezető művészei is beszálltak a munkába és fontos volt hogy az évi 10 - 12 gyerek tévéjáték között legyen bábfilm, bábsorozat. A hetvenes évek közepére ezt kiszolgálandó  profi báb és makett műhely alakult ki a televízióban.
Ennek a filmes bábjáték technikának a csúcsa a Süsü, a sárkány sorozat
Szabó Attila
Szabó Attila


Magam, mint Süsüt megtaláló és készülését végigkísérő dramaturg büszke vagyok, hogy Süsü világsikert aratott. Olyan gondossággal és aprólékos kidolgozottsággal készült a szellemes történet, hogy megállta a helyét a nagy szuperprodukciók versenyében is. És sikerült Süsüvel olyan alkotást létrehozni, ami bátran újravetíthető. Szerencsére Süsüt már sokan elemezték, értékeiről sokat beszéltek.
Sajnálatosan a szükségesnél kevesebb szó esik, akár Süsü kapcsán is, egy nagyszerű művész Lévai Sándor munkásságáról. Amiket eddig elmondtam, azt mind végigkísérte a keze munkája, nagyon szép, nagyon egyszerű, és nagyon kifejező bábokat készített. Ezek mindig arányosak és szépek, és mégis nem csak babák, hanem egy egy emberi jellemet, figurát sűrítő, igazi bábok. Ez a Lévai féle stilizáció, és a naturális filmes feldolgozási mód, nagyon jól harmonizált. Nagy szerencse volt, hogy ezek a művészek /Szabó Attila, Lévai Sándor, Abonyi Antal operatőr, Tréfás Imre fővilágosító, Pugris Sándor építész...és lelkes stábjuk/ egymást alakítva, egymásra hatva, együtt szenvedve, és ritkán örülve kialakították ezt a sajátos magyar televíziós bábműfajt.
Lévai Sándor


A hetvenes évek elejének meghatározó eseménye volt Kemény Henrik műveinek televíziós adaptációja.
Kemény Henrik, mindannyian tudjuk, hogy nemcsak a magyar, hanem az egyetemes kultúrának is kiemelkedő alakja, és nekem személy szerint jó érzés, hogy kezdeményezője lehettem annak, hogy a vásári bábjáték utolsó mesterének remekei megőrződtek az utókor számára. Vitéz László megtalálható a televízió archívumában
Kemén Henrik Hakapeszi8 Makkival, a Zseb tévé c. sorozat figurjával
Kemény Henrik és Hakapeszi Maki a Zseb tévé sorozatban
.

Mindenki bábozik
Már a hatvanas évek végén elkezdődött és jelentős esemény volt a Játsszunk bábszínházat sorozat elindulása a televízióban
Bródy Vera: Gombóc tündér c. bájos sorozata volt az első, ahol a bábkészítésre hívták fel a gyerek nézők és szüleik figyelmét, A kreativitásra, bábozásra való ösztönzés aztán a Játsszunk bábszínházat 9 x 13 rész megért sorozatában teljesedett ki.
A műsor átfogó mozgalommá vált. Kremsier Edit kitalálója és szerkesztője ennek a sorozatnak, ami minden körülötte dúló vita ellenére olyan szervező erővé vált, ami a magyar amatőr bábmozgalomnak nagy lendületet adott, hiszen bekerülni a televízióba olyan húzó erő volt abban az időben, ami segített abban, hogy minél többen, minél igényesebben készüljenek erre a megmérettetésre. Ezekben a bábszínház produkciókban olyan értékes alkotások bukkantak fel, amelyek a magyar népi kultúrát a hagyományokat, a magyar irodalom gyöngyszemeit mutatták be.
A műsor segített a bábcsoportoknak, formálta ízlésüket, irányt és célt adott. Országos rendezvény volt a Játsszunk bábszínházat, megyei döntőkkel, ahova neves szakemberekből álló zsűri látogatott el, és válogatta ki a legjobbakat. A sokféle képességet egyesítő bábjáték, ma is fontos eleme lehetne a játékos kedvű gyerekek életének.
1989 – ben volt az utolsó Játsszunk bábszínházat, 1994 - ben még Farkas Eszter szerkesztő és Szabó Attila rendező összegyűjtötte a legjobb bábjátszókat és Vitéz László vándorútján címmel bemutatták őket, de ennek, bár fontos volt, már nem volt olyan nagy, országot átfogó mozgósító háttere, mint a Játsszunk Bábszínházat sorozatnak.
Játsszunk bábszínházat
Játsszunk bábszínházat


A nyolcvanas években készülnek Süsü folytatások, készülnek a Bábszínház rendezői által szép bábtévéjátékok, készül Dörmögő Dömötör, /Gyárfás Endre író, Kovács Kati rendező/ de ezek bár sikeresek, már nem hatnak a reveláció erejével – a világ kezd megváltozni.
A kilencvenes években kiöregszik, megfárad a műfaj.
Új alkotók nem lépnek a régiek helyére. A bábokat a világban már komputerek tervezik és formálják.
Utolsó fellobbanás volt a már nem gyerekeknek készült Uborka sorozat /szerkesztő: Svéd Pál/ és Szabó Attila a műfajt megújítani kívánó kezdeményezése a Kicsi és Nagy - aminek utolsó darabjai már nem is kerültek adásba
Werk felvétel a Kicsi és Nagy forgatásán


Annak feltétel nélkül örülnünk kell, hogy volt három évtized a magyar televíziózás történetében amikor remek, ma is élvezhető alkotások születtek ebben a műfajban.

Az összefoglalás persze szubjektív, de örülnék, ha kiegészítenétek, nehogy lassan teljesen elfelejtődjön, hogy ilyen is volt