2015. április 22., szerda

Lesi

Igazi, elítélendő,
lesifotósként,
de nem tudtam megállni,
 felálltam a számítógép mellől és ezt láttam
7:09
 egy igazi nagy gazdag stáb forgatott az ablak alatt
nem tudom kik
nem tudom mit
de mégis
persze a kamera árulkodó, de ha nincs éppen ilyen központi helyen, akkor is látszik, hogy ez egy forgatócsoport

2015. április 11., szombat

KÖNYVKÓSTOLÓ

így kezdődött
Böszörményi Gyula és Cséplő Noémi, vagyis az Álomfogó Alapítvány Könyvkóstolóra hívott.
aztán ez jelent meg a facebookon:
Tegnap este egy élő legenda látogatott el a tiszakécskei könyvtárba Takács Vera személyében. Eddig csak a filmjein keresztül csodálhattuk, többek között a Süsü a sárkány, Magyarország állatai, Sulikomédiák, Őrsbéli krónikák, Kölyökidő, A jégpályák lovagja stb., most viszont itt ült velünk szemtől szembe példaértékű életével, tetteivel, munkásságával. Kívánunk neki még sok energiát mindahhoz amit meg szeretne valósítani.
Hááát élő legendának lenni mindig nagyon megható, meg rémisztő is, de köszönöm, Érdek nélküli szeretet van benne. Ilyenben ritkán van része az embernek:

2015. április 6., hétfő

Álomfogó könyvkóstoló

Az álomfogók könyvkóstolóra hívtak

Ez arra ösztönzött hogy átgondoljam a könyv kapcsolataimat, szerelmi viszonyaimat.

Egészen kicsi korban családom városi fele Grimm mesékkel kínált. A családom falusi felének nem voltak könyvei, a nagymama Krisztusról és Szentpéterről mondott sehol nem olvasható történeteket, hogy járták a falukat és igazságot tettek, mint később Mátyás király. 

Az első könyv, amit jótanulásért kaptam elsőben,1952, Sztálin a lenben címet viselte. A generalisszimusz állt az elején kék lenmezőben és a jövőbe nézett. négysorosok mondták el nagyszerűségét. Nem emlékszem miről szóltak.

ez titok: Megszállott olvasó lett belőlem annak ellenére, hogy elsőben volt egy szakasz, amikor ha szerencsétlenségemre éppen valami felmérés és pszichológusok közelébe kerülök és már felfedezték volna a diszlexiát, bizony hátrányos helyzetűnek állítanak be, mert nem tudtam össze olvasni a betűket tö e tö i anyukám majd belebolondult, az iskolában nem vették észre, mert tudtam, hogy mit várnak el tőlem és azt mondtam. Legyünk őszinték, anyukám kiverte belőlem a diszlexiát. Így aztán könyvfaló lett belőlem és nem kisegítő iskolás.
Otthon volt néhány nagyon szép album. Ansorge nagyapám az Pesti Napló magazin előfizetője volt és ez az újság évente egy képes albummal ajándékozta meg a híveit.  Jókai, Shakespeare, A szép nő… A legszebb a Shakespeare album volt. Kicsit szecessziós, kicsit romantikus, átlátszó pergamen borította a képeket. A cikkek nem a történetekről, hanem irodalmi, színházi elemzésekről szóltak, de itt a kép mesélt.

2015. április 1., szerda

csak üljünk várjunk

nagyon jó volt tudósítani a békéscsabai bábos drámaírásáról - jó szervezés - érdekes előadások
a Lomtalanítás c. Kolozsi darabban volt egy dal
A darabban kilomtalanított játékok siránkoznak és reménykednek, hogy hátha jön valaki és kapnak egy második esélyt - csak üljünk, várjunk... mintha mi magunk... Capp Ferenc és a Rokodál zenéje

/a képet ne nézzétek, bocsi/